Mivel a lengyelek nagyon katolikusok és konzervatívok, már megkezdődtek a húsvéti előkészületek. Holnap megnyílik a húsvéti bazár is, most vasárnap lesz a Niedziela Palmowa (pálma vasárnap) jövőhét szombaton szentelik meg a húsvéti kosarakat a templomokban és hétfőnlesz  a ¦migus-Dyngus, azaz a locsolkodás.

Tegnap voltam a suli által szervezett tojásfestő versenyen. Én nem vettem részt, de Krisztiék igen, harmadikok lettek =) Előtte meséltek egy keveset (nagyon nagyon keveset) a szokásokról.

Néhány kép a versenyről.

  A professzor bácsi éppen a "pálmákat" mutatja nekünk. Igen, itt ezt hívják pálmának, mivel igazi nincs errefelé. Ilyenekkel díszítik a házat a lengyelek húsvétkor.

És két kép az internetről, először a ¦więconka, vagyis a húsvéti kosarak megszentelése:

és a ¦migus-Dyngus, ahogy azt mostanában szokták:

Ma meg Néprajzi Múzeumban voltunk, ami nagyon szép és érdekes volt.

Volt több szoba, ahol egyes területek épületeinek belsejét rekonstruálták, ez például a krakkói, rengeteg virágdíszatéssel és festménnyel. Sajnos a fényviszonyok miatt sok kép homályos lett, mint ez is, de szerintem azért élvezhető. A plafon sajnos nem látszik, de a fal és a bútorok igenn, mindegyik kézzel festett. Az ágyneműt is kézzel hímezték. Az asztal fölött, ami nemlátszik igazán, hogy mi is akar lenni, egy papírból, szintén kézzel készített dísz. Az asztalon is van pár kisebb. Ezeket régen mindenki csinálta, fiatalok, idősek, lányok és fiúk is. Ma már elég kevesen tudnak ilyet csinálni, sajnos. Az egyik ágy mellett ott a bölcső (kołyska), amilyen manapság szintén nincs.

És az iskola, azaz egy nagyon kicsi része, mert a többi kép nagyon homályos lett =(

Így készítették az agyagednyeket

Egy fa templom makettje

És most a "divat", vagyis a népviseletek. Elég változatos, ahogy nálunk is, és szerintem szépek.

Ezután a húsvétos teremben voltunk, ahol nagyon szép tojásokat láttunk. A professzor bácsi mondta tegnap, hogy a tojásfestés egy szláv szokás, és nagyon szép ukrán tojások vannak =) Itt a múzeumban régiók és motívumok alapján voltak elrendezve. A lengyelek ezeket a tojásokat pisanka-nak hívják.

A húsvéti kosár is nagyon fontos, a koszyczek wielkanocny, amibe ételeket tesznek. Ebben a kosárban nem igazi ételek vannak, de jól látszik, hogy miket szoktak beletenni. Van benne kenyér, vaj, kolbász, só, víz, a húsvéti babka nevű sütemény, bárányka, csibe, és a festett tojások. Sajnos nem emlékszem mindenre, hogy mi mit szimbolizál. A kolbász a gazdagságot, a tojás és a csibe az új életet, és a bárány az alázatot. A kenyér a barátságot szimbolizálja, ugyanis a kenyeret azt megosztják az emberek.

A templomokban reggeltől délutánig szentelnek kosárkákat. Van ahol fél, van ahol óránként jön egy pap szentelni. Általában sorok vannak (mint általában Lengyelországban, sokak szerint mindig hosszúak és lassúak a sorok. Én még nem voltam se postán, ügyintézni is csak nemsokkal záróra előtt, így ezt még nem tapaszlatlam) Nem mindenhol, de sok helyen előfordul, hogy a templomban van egy nagy kosár, amibe az emberek beletehetnek ételeket a szegények számára.

A másik csoport tanárnője, akivel a múzeumban voltunk elmondta, hogy a gyerekek nagyon szeretik ezt kosár szentelést, és hogy ők is kis kosárkákkal mennek, de vannak akik Lego kockákkal rakják tele =) és hogy a fiatalok nem szívesen mennek már, a felnőttek viszont igen.

Régen az út mellett, leginkább a kereszteződésekben ilyen faragott oszlop-félék álltak, a kapliczka-k. Ezeken különféle szentek szobrai voltak, és ezek alapján tájékozódtak, például: "Menj XY kapliczka -jához, és ott fordulj jobbra..."

És végül egy kép egy kis szobrocskáról, ami nekem nagyon tetszett, nagyon szépen volt kidolgozva.

Vissza a bloghoz

Új hozzászólás Frissítés